Még nem írtam igazi bakancslistát, (mostanában ez nagyon menő lett, lehet nekem is kellene írni egyet), de ha mégis lenne, akkor biztos helyet kapott volna az elefánt háton lovaglás.
Egy szép, romantikus kép élt bennem, ahogyan felfedezem a dzsungelt, miközben könnyeden ringatózom az elefánt hátára erősített kis ülésben:))) Szóval mindig is ki akartam próbálni, mert milyen klassz dolog lehet.
Úgy alakult, hogy végre alkalmam nyílt elefántogolni. Balin több helyen is lehet elefánt háton lovagolni, mi Klungkungba látogattunk el. A prospektus szerint egy kis állatkert, bébiállat simogató és raftingolási lehtőség mellett egy elefántpark is van, ahol a vállalkozó kedvű turisták egy kis pénz (na jó, igazából sok pénz) ellenében, akár ki is próbálhatják milyen elefántháton ülni.
Többféle túrából lehet választani, negyed-, fél-, vagy háromnegyed órás, ezenkívül falulátogatós, sőt van esküvős is. A negyed órást rövidnek, a háromnegyed órást túl hosszúnak ítéltük, így kizárásos alapon maradtunk a normál, félórás verziónál. Miután befizeted az összeget, már mehetsz is túrázni.
A parkban összesen nyolc elefánt lakik, öt lány és három fiú. Ők naphosszat melóznak, hordozzák a tehetős turisták valagát, köztük a miénket is ezen alkalommal. Míg várakoztunk pont befutott egy fiatal pár az elefánton ülve. Az elefánt a forgatókönyv szerint belegyalogol a medencébe, ott iszik egy kicsit, lefröccsköli a hátán üldögélő népeket, majd állig beleereszkedik…ilyenkor a hátán ülőknek beszalad a sportszelet a bugyiba, hogy vizes lesz. Majd pisi-kaki (egy ekkora állat nem kicsi dolgokat produkál ám). Amikor kiér a medencéből még egy kicsit elbohóckodik, majd feláll az erre a célra felépített kis cölöpökre és úgy csinál, mint aki leül (erről videót is láthattok a facebook oldalunkon). Miután a jókedvű turista egy kisebb szívroham és vidám röhögcsélés után ügyesen lemászik az elefántról:) Ez így lentről meglehetősen viccesnek tűnt, ezért alig vártam, hogy mi is kipróbálhassuk. Világjáró Apa természetesen ült már elefántháton, most is csak az én kedvemért ült föl megint. Az izgalom egy apró szikráját sem mutatta, így a kezébe nyomtam Szofit, hogy vigye ő, ha már ennyire vagány…és milyen jól tettem.
Miközben túráztunk az elefántszelidítő elmesélte, hogy ő eredetileg Szumátráról jött, ahogyan az elefántja is. Ázsiai elefánt, aki naponta 200-250 kg zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt el üzemanyag gyanánt. Ekkor derült ki a szomorú valóság, amire azért gondolhattam volna. Az elefánt bizony vadállatként jött a világra, de néhány évesen leválasztották a családjától és “megszelidítették”. A nőstény elefántokkal könnyebb együtt dolgozni, hamarabb betaníthatók, a hím elefántok pajkosabbak és vadabbak, valamivel nehezebb velük dolgozni.
Nap, mint nap rengeteg turista érkezik (köztük sok magyar is) ide elefántlovaglás céljából,a legtöbben rettentően élvezik, mások kevésbé és van olyan is, aki sírva fakad (na nem az örömtől) és a túrát végizokogva alig várja, hogy vége legyen.
Mielőtt valaki amiatt aggódna, hogy jól leesik és akkor mi lesz… nos az árban benne foglaltatik egy 52 ezer dolláros biztosítás is. Sovány vigasz annak, aki tényleg lepottyan és komolyan megsérül, de azt mondták nem szokott itt baleset lenni. Az elefántlovaglásról készülnek profinak cseppet sem nevezhető fotós által készített képek is amit később számítógépről ki lehet válogatni, majd ha tetszik megvenni. Bánatomra rólunk nem készültek ilyen fotók, de aztán megnéztem a többiekét és rájöttem, hogy ebben az esetben jobb is:)
Az elefántoknak is néha tele van a hócipőjük a melóval és akkor egy kicsit sztrájkolnak. Például mikor ott voltunk a túravezetőnk elárulta, hogy nem sokkal azelőtt az egyik elefánt úgy döntött, hogy szabadnapot vesz ki és meglógott, úgyhogy őt próbálták befogni a munkások. Ebből mi semmit nem érzékeltünk szerencsére.
Mikor vége lett a túránknak, Szofi biztos visszatapsolta volna az egészet, dehát fél óra az fél óra. A végére egészen hozzászoktam és még tetszett is. Gyerekes családoknak szerintem kifejezetten klassz program, ők rettentően élvezik, de egyszer legalább az életben, ha adódik rá lehetőség mindenkinek érdemes kipróbálni:)
