Ígérem, hogy nem írok havonta a gyerekről, dehát mégiscsak egy éves lett, szóval így született meg a mostani poszt:)
Az előző hónapban ünnepeltük a mi kis hercegnőnk első szülinapját. Volt meglepetés, torta meg minden. A szülinapi partin csak a szülők és Cica vett részt, de így is nagyon szuper volt. Először én akartam sütni egy tortát a kis Ünnepeltnek, de aztán Apa lebeszélt róla, mondván nem kell ezen fáradozni, inkább rendeljünk egyet. Úgyhogy egy héttel előtte megrendeltük a Hello Kitty tortát. Az én kérésem szerint, egy japán étterembe mentünk, Szofi szereti a miso levest és a sushit is, úgyhogy a helyszín is adott volt. Miután jól bekajáltunk a személyzet kérésre hozta a tortát és elénekelte a happy birthday című örökzöld nótát…Szofi csak nézte, hogy kit ünnepelnek, kicsit később esett le neki, hogy minden felhajtás neki szólt. Aztán már nagy volt az öröm és persze volt krémbe turkálás meg a csoki szétkenés az arcon, ahogy ez szokás egy éveseknél. Otthon több hullámban megkapta az ajándékokat is…azért több részletben, mert így mindennel tudott játszani egy kicsit, és minden nap volt valami új. Ha egyszerre kapja meg, akkor nagyon esélyes, hogy nem is játszik velük, csak szaladgál ide-oda a játékok között.
Nos Szofia immáron 13 hónapos és napról napra egyre aranyosabb. Minden egyes nappal történik valami izgis, nincsenek unalmas hétköznapok.
Már összesen 10 darab fog boldog tulajdonosa. Szeret fogat mosni, bár ez egyelőre még csak a fogkefe rágásában merül ki, de azt meglehetősen élvezi, alig lehet visszakérni a fogkefét tőle.
Már 2 és fél hónapja gyakorolja a járás művészetét, természetesen önállóan. Valószínűleg kifejezetten ciki, ha fogjuk a kezét (nem is engedi), ezért legtöbbször egyedül közlekedik természetesen csak szülői felügyelet mellett.
A házban lassan moccani se tudunk a plüssfiguráktól, a kedvencek a cica és a kutyus, velük alszik el és legtöbbször hurcolásszuk is magunkkal. Ez meg is látszik szegény jószágokon…hamar leszutykolódnak és hajléktalan plüssfiguráknak néznek ki, ezért már többször voltak “kozmetikában”…Szerencsére itt a plüssállat boltban ki is lehet mosatni őket.
Apropó cica…ez a papa, mama és baba mellett a legmenőbb szó. Igazság szerint minden szőrös vagy aranyos állatkát cicának hívnak, legyen az egy mezei kóbor macska vagy egy 50 kilós németjuhász, ami ugyan azt mondja vufvuf, de típusa szerint kiscica:D
A legolcsóbb és számunka haszontalan tárgyakkal is képes jót eljátszani, ilyen például a vizes palack. A víznek vagy a vizes palacknak neve is van, úgy hívják dádá…fogalmam sincs milyen nyelven. Ezenkívül szeret pakolászni, leginkább rámolni, bújócskázni vagy könyveket nézegetni, “olvasni”. Szeret telefonálni is, a mobiltelefont bármilyen tárggyal helyettesíteni tudja, doboz, kocka, krémes tubus, plüssmacska, stb…a füléhez emeli és mondja haó, aztán pedig a maga nyelvén elkezdi mondani a mondandóját:)
Habár próbálkozok az állathangokra is megtanítani, idáig csak addig jutottunk el, hogy a kutyus mondja vufvuf…de szerinte a cica is azt mondja. Tegnap új állathanggal bővült a repertoár, hiszen a fóka azt mondja kok-kok…ezzel a béka hangját próbálja utánozni, mindenesetre nekünk nagyon tetszik.
Egyébként nagyon cserfes, sokat beszél, bár legtöbbször fogalmunk sincs, hogy mit mond de azt megállás nélkül. Imád bohóckodni, ha úgy véli valami vicceset csinált és az mosolyt csal az emberek arcára azonnal újra próbálkozik.
Gyermekünk öntudatra ébredése felszínre hozott egy csomó olyan tulajdonságot, amiről eddig nem tudtuk, hogy van neki. Ilyen például a türelmetlenség, de akaratért sem kell a szomszédba menni, az is van bőven. Határozottan tudja mit akar és ha valamit kitalál, azt tűzön-vízen keresztülviszi… Ha például azt akarja, hogy fogjuk meg valamelyik játékát, addig mondja, amíg nem vesszük a lapot és nem fogjuk meg, ha ez nem elég, akkor kiabál, ha ez sem elég, akkor pedig előad egy kisebb Oscar-díjas, könnynélküli hiszti-jelenetet.
Szóval Szofi egy igazi egyéniség és természetesen a mi kis egy éves, tündéri Hercegkisasszonyunk<3
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: