1.0Irány Balihttps://iranybali.cafeblog.huHemző Noémihttps://iranybali.cafeblog.hu/author/hemzo_noemi/<span><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" style="margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center"><tbody><tr><td style="text-align: center"><br /> <img border="0" src="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/20140224_174057-168x300.jpg" height="320" width="180" /></td></tr><tr><td style="text-align: center">Fő a biztonság...a Kicsinek is jár a biztonsági öv</td></tr></tbody></table></span><br /><span>Mielőtt kiutaztunk Indonéziába, sok ember aggódva kérdezgetett arról, hogy vajon Szofi hogy viseli majd az utat. </span><br /><span>Kaptam hideget-meleget emiatt, "oké, hogy kiköltöztök, de a gyereket kitenni egy ilyen hosszú útnak" vagy"majd meglátjátok, hogy végigüvölti az utat...hahahaha"...</span><br /><div style="clear: both;text-align: justify"><span>Szóval lelkiekben felkészültem minden eshetőségre, hiszen egy öt hónapos csecsemőnek nem mondhatja meg az ember, hogy mikor egyen, esetleg ne sírjon, vagy halkabban üvöltsön...</span></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" style="margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center"><tbody><tr><td style="text-align: center"><a href="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1393279394494.jpg" style="clear: left;margin-bottom: 1em;margin-left: auto;margin-right: auto"><img border="0" src="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1393279394494.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr><tr><td style="text-align: center">Szofia se úgy néz ki, mint aki retteg a repülőn...<br />éppen táplálkozik, miközben elmélyülten nézi a kis hableányt,<br />természetesen feltett lábbal, mert úgy kényelmes</td></tr></tbody></table><div style="clear: both;text-align: justify"><span>Legnagyobb meglepetésemre azonban mindhármunk közül ő tűrte a legjobban az utat és magát a kiköltözést, beleértve az időeltolódást is. </span></div><div style="clear: both;text-align: justify"><span>Sem a felszállás, sem a leszállás nem okozott neki különösebb traumát, vígan evett, vagy ivott, esetleg boldogan rágcsálta a nyakláncomat vagy a játékait.</span></div><div style="clear: both;text-align: justify"><span style="font-family: Georgia"></span>  </div><table cellpadding="0" cellspacing="0" style="margin-left: auto;margin-right: auto;text-align: center"><tbody><tr><td style="text-align: center"><a href="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/20140223_173508.jpg" style="clear: left;margin-bottom: 1em;margin-left: auto;margin-right: auto"><img border="0" src="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/20140223_173508.jpg" height="180" width="320" /></a></td></tr><tr><td style="text-align: center">Szunya a repcsin</td></tr></tbody></table><div style="clear: both;text-align: justify"><span>Az alvást is könnyen megoldottuk, míg Balira értünk...a falra szerelhetős kis babaágyban jókat horpasztott. Amíg ő a babaágyban szunyált, addig meg tudtunk vacsorázni, vagy mi is pihenhettünk. </span></div><div style="clear: both;text-align: justify"><a href="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1398263622841.jpg" style="clear: left;float: left;margin-bottom: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" src="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1398263622841.jpg" height="320" width="240" /></a><span style="font-family: Georgia">Két hónapja, mióta kiköltöztünk, a mára 7 hónapos gyermekünk több, mint tízszer repült Indonézián belül. Nem azért mert magánrepcsink van és unatkozunk, egyszerűen a nagy távolságok miatt így sokkal egyszerűbb és gyorsabb, ráadásul a repjegy árak sem egetverően drágák. Előfordulhat, hogy Bali-Surabaya távolság kb. 5000 forintnak megfelelő indonéz rúpiába kerül, ha mázlija van az embernek és kifogja az akciós jegyet. </span><span>Mondtam is az Apjának, hogy mire egyéves lesz Őkelme már többet fog repülni ezalatt az egy év alatt, mint más ember egész életében...és bizony nem is tévedtem nagyot:) </span></div><div style="text-align: right"><br /></div><table cellpadding="0" cellspacing="0" style="float: right;margin-left: 1em;text-align: right"><tbody><tr><td style="text-align: center"><a href="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1398263647983.jpg" style="clear: right;margin-bottom: 1em;margin-left: auto;margin-right: auto"><img border="0" src="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1398263647983.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr><tr><td style="text-align: center">Éppen guava dzsúzt szörpöl a gyermekünk</td></tr></tbody></table><div style="clear: both;text-align: justify"><table cellpadding="0" cellspacing="0" style="float: left;text-align: center"><tbody><tr><td style="text-align: center"><a href="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1393279385559.jpg" style="margin-left: auto;margin-right: auto"><img border="0" src="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1393279385559.jpg" height="240" width="320" /></a></td></tr><tr><td style="text-align: center">A légiutas kísérő éppen körbe rajongja Szofiát, aki láthatóan örül is ennek</td></tr></tbody></table><span style="font-family: Georgia">Szofi nem zavartatja magát a repülőn. Ha éhes, akkor eszik, ha esemény van a pelusban, akkor meg kicseréljük, mintha csak otthon lennénk, de itt ki lehet lesekedni az ablakon és a szülőkön kívül vannak mások is, akik körülrajongják. A légiutas kísérők, mindig több figyelmet szentelnek a gyerekeknek, így persze Szofinak is. Mindig akad néhány rajongó, akik szívesen szórakoztatják utazó gyermekünket.</span><br /><span style="font-family: Georgia">Szóval Szofi egy igazi repülőmókus lett:D</span></div><br /><br /><br /><br /><div style="clear: both;text-align: center"><br /></div><br /><br /><div style="clear: both;text-align: center"><br /></div><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/1398263622841.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"></a> </div><br /><div style="clear: both;text-align: center"><br /></div><br /><br />richhttps://iranybali.cafeblog.hu/files/2014/04/20140224_174057-150x150.jpg150150