A kínai új évről a magyar emberek többsége csak annyit tud, hogy minden évben van és vannak ezek a kínai asztrológiai állatjegyes, horoszkópos izék, amikből kiderül miért lesz jó az adott évem vagy éppen miért nem.
Pedig ennél azért jóval több…most pedig egy cseppet kiábrándító leszek, mert ebből a bejegyzésből tuti nem fog kiderülni az, hogy milyen csodát fog rejteni a Patkány éve 2020-ban, viszont azt megtudhatjátok hogy hogyan ünneplik itt Indonéziában.
Mint azt már egy korábbi posztomban említettem, Indonéziában rengeteg kisebbség van. Egy a sok közül az indonéz kínaiak. Ők valójában több hullámban érkeztek ide. Egyrészt már évszázadok óta kereskedtek a helyiekkel, másrészt a múlt század első felében jöttek a jobb élet reményében. Főként Dél-Kínából érkeztek az “Ígéret Földjére”, ekkoriban ugyanis hazájukban kilátástalan szegénység volt, ezért láttak fényesebb jövőt Indonéziában, ahol olcsón lehetett földeket szerezni és az időjárás is jobb volt, mint otthon.
A nyelvi és etnikai sokszínűség ellenére Indonézia igyekszik egységet alkotni, ezért minden vallás nagy ünnepe nemzeti ünnepként van számontartva. Így lehet az, hogy a karácsonyt és egyéb más vallások nagy ünnepségeit, így a kínai újévet is nemzeti ünnepként jegyzik Indonéziában.
A kínai újév, másnéven Tavasz ünnep, vagy Holdújév, avagy ahogy itt hívják Imlek, több mint 4000 éves hagyomány. Minden évben más napon van, ez a nap mindig január 21 és február 21 közé esik, idén január 25-én, szombaton lesz.
Hogyan ünneplik?
Az emberek igyekeznek hazautazni a családjukhoz, ezért az újév előtti és utáni napokban jelentősen megnőnek a repjegy árak és ezzel együtt a forgalom is. Az óvév utolsó estéjén a családok összegyűlnek, együtt ünnepelnek, megajándékozzák egymást, esznek, isznak, jól érzik magukat. A szokások és tradíciók betartásával pedig biztosítják a szerencsét a jövő évre. A templomokban nagy fesztiválokat rendeznek, ahol megnézhetjük a híres sárkány- és oroszlántáncot is. A mulatságokat a híradóban is, kis hírként fel lehet fedezni, de kifejezett közvetítések, ezekről az eseményekről Indonéziában nincsenek. Éjfélkor kinyitják az összes ablakot, hogy “kiengedjék az óévet” a házból és beengedjék az újév jó energiáit a házban.
Milyen babonák és tradíciók kapcsolódnak hozzá?
Takarítás
Mire a Holdújév elkezdődik mindennek ragyognia kell. Az újév napján már nem lehet takarítani,takarítószereket és eszközöket el kell pakolni.
Piros
A piros szín gazdagságot, szerencsét és bőséget hoz. A dekorációk is ilyen színben pompáznak. Piros lampionok és egyéb papír díszek mindenhol.
Gary diy dísze
A gyerekek az iskolákban, vagy otthon már hetekkel előtte kézzel készült dekorációkkal készülnek az ünnepre.
Szofi készítette a sárkányt az iskolában
Mandarin
Ahogyan a narancs, a mandarin is szerencsehozó gyümölcs, ezeket is párosával illik ajándékozni.
Angpao
Ez egy kis piros boríték, amit a felnőttek a gyerekeknek, vagy olyan családtagoknak adnak, akik még nem házasok. A boríték pénzt rejt, melynek mindig páros számúnak kell lenni, a páratlan számú összeg nem jelent jót. Lehetőleg új bankókat tartalmazzon és ne legyen benne semmi, ami a négyes számmal hozható összefüggésbe pl. 40 ezer, 400 ezer rúpia…a négyes szám a kínaiaknál azonosan ejtik a halál szóval. A piros színű borítékot rendszerint arany betűkkel és szerencsehozó szimbólumokkal díszítik.
Angpao, fotó: google
Virágok
A barackfa virágja és a barka szintén az otthon egyik dísze, az ágakat angpaokkal díszitik. A lótusz az újjászületést szimbolizálja. A barackfa virágja a szerencse mellett a szépséget is jelenti, évszázadokkal ezelőtt a hajadon hölgyek a hajukba tűzve próbálták a jövendőbelijüket lenyűgözni. A nárcisz a jómódot szimbolizálja, a krizantém pedig a hosszú életet.
Ajándékcsomagok
A nagyobb üzletek, boltok, pékségek különböző ajándékkosarakat állítanak össze Imlek alkalmából.
A holland pékség ajándékkosár kínálata
Számok
A négyes szám szerencsétlenséget hoz, hiszen nagyon hasonlóan ejtik a halál szóval. Ezt a számot semmilyen módon nem használják, a díszítésnél sem, sőt az újév napján ki sem ejthetik. Egyértelműen szerencsétlenséget hoz.
A nyolc szerencsés szám, nyolcszögletű kínáló tálat tesznek ki a vendégeknek, amibe kandírozott gyümölcsöket, magokat (földimogyi), cukorkát vagy sütit raknak bele.
Kínálótál, fotó: google
Milyen ételeket fogyasztanak?
Bőségesen készítenek ételeket az óvév búcsúztató estjére, mert ha másnapra is marad bőven, akkor az kedvező előjelnek számít.
Amik ilyenkor az asztalra kerülnek mind a gazdagságot vagy szerencsét szimbolizálják.
Ilyenek a halételek, tavaszi tekercs, pirított tészta, töltött főtt tészták, garnélarák vagy homár, fésűkagyló, fekete teában főzött tojás, sertés és kacsa ételek, soklapos sütik (kue lapis), földimogyorószószos ételek, narancs/mandarin, rizslisztes sütik (pl. niangao), édes rizsgombóc (tangyuan)…
Lakoma fotó:google
Tűzijáték
A petárdázásnak és a tűzijátéknak fontos szerepe van, a durrogtatással a gonoszt űzik el, mert állítólag a démonok nem csipázzák az ilyesfajta hangoskodást. Az alábbi videóban a tavalyi tűzijátékot nézhetitek meg, így ünnepelték a disznó évét Jakartában.
Újév napján
Mindenki felveszi a legszebb, lehetőleg új ruháját. Ennek színe lehet a piros és/vagy arany. A fekete ilyenkor nem ajánlott, szerencsétlenséget, halált jelent.
Másnap és harmadnap pedig ellátogatnak a rokonokhoz és barátokhoz, ahol esznek, isznak, beszélgetnek. A kötelező rokonlátogatási körök előtt, után irány a templom. A keresztények és a buddhista kínaiak egyaránt imádkoznak ezen a napon. Hogy ki hova megy az a vallásától függ. A buddhistáknál jellemző, hogy az Istenekhez és az elhunyt családtagokhoz is egyaránt imádkoznak ezen a napon.
A Holdújév napján nem szabad beengedni az életünkbe semmilyen formában a negativitást. Nem sírunk, nem beszélünk rossz dolgokról, mert akkor egész évben ez várható. A betegeket is felkeltik az ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak.
A Tavaszünnep részeként, a kínai hagyományos naptári év első hónapjának 15. napján rendezik meg a lampion ünnepet, amelyet a buddhista templomokban rendeznek. Ilyenkor sárkány- és oroszlántáncokkal is szórakoztatják az embereket.
Mi Indonéziában így ünnepeljük a Holdújévet:)
Szóval Gong Xi Fat Chai, Kiong hi, vagyis boldog új évet kívánunk Mindenkinek:)
Kommentek