Nem egy igazán Balis téma, de hátha jár más is hasonló cipőben és történetünkkel segítségére lehetünk.
Ebből a könyvből kellett volna Apának választani, de a több, mint 1500 fiúnév nem volt elég neki:)
A második gyermek névválasztása Apa privilégiumává vált, hiszen az első gyermeket az én ötletem alapján neveztük el. Nem volt nagy izgalom a név miatt…legalább is Apa igen nyugisan jó sokára döntötte el, hogy milyen nevet szeretne…Én már kevésbé voltam nyugodt, így hetente többször ment a fülrágás, hogy vajon talált-e már valami alternatívát. Hiszen a dolog nem könnyű, főleg, hogy a gyermeket magyar honban szándékoztam világra hozni és mint tudjuk, van egy névlista (ami ugyan évről évre bővül), egyszerű magyar földi halandókként csak ebből választhatunk utónevet. Indonéziában ez teljesen másként van…nincs lista, a hagyományos neveken túl, ha akarom magyar nevet adok neki, ha nem akkor valami divatos angol vagy akármi mást…és tényleg gyakorlatilag akármilyen keresztnevet adhatsz a gyereknek akár George Clooney-nak, Katie Perry-nek, de még Pálinkának is elnevezheted, ott aztán senki zavartatja magát. Nem úgy itthon…ezért titkon reménykedtem abban, hogy Apa megkönnyíti az életünket és a magyar utónévlistáról választ majd nevet. Aztán egy szép napon ki is pattant a fejéből az ötlet, hogy születendő fiúgyermekünk neve legyen Gareth.
Gareth? És ez így honnan jött? Ismersz valakit vagy valami híres ember után vagy mégis hogy?- kérdeztem…
Hát nem tudom, csak így egyszerűen jött, nem ismerek senkit aki Gareth lenne…-válaszolta.
Más alternatíva esetleg?-gyorsan bepróbálkoztam.
Nincs más alternatíva, én ezt szeretném…-vágta rá határozottan Apa
Miután megígértettem magammal, hogy most tényleg nem szólok bele a névválasztásba (bár ez igen nehéz dió volt), így belementem. Lehet rajta van a névlistán, hiszen annyi név rajta van, talán majd ez is…természetesen semmilyen formában nem szerepelt, viszont a tavaly januári újított névlistán engedélyeztetett nevek láttán (Frodó, Gandalf és barátai…), magabiztosan indultam neki a dolgoknak és elhatároztam, hogy én is engedélyeztetni fogok, ha törik, ha szakad. Google, a legjobb barátom segítségével utánanéztem a dolgoknak, közben Édesanyám is riasztva lett és itthonról tudakolta a procedúra lehetőségeit. Procedúra bizony, mert ha azt hittem, hogy egyszerű menet lesz, gyorsan kiderült, hogy itt semmi sem egyszerű, bürokrácia mesterfokon…
GARETH név: angol-walesi eredet, jelentése: erős lándzsa, szelíd, bátor.
Gareth vagy Pisti…ez volt a nagy kérdés
Szóval első körben körbe kutakodtam a témában…honnan ered a név, mi a jelentése, hogyan ejtik ki és hogy biztosan létező névről van-e szó, illetve a név női vagy férfi, írásmódja megfeleljen mind a kiejtésnek, mind pedig a mindenkori magyar helyesírás szabályainak…ezután jött a kérelem, amit a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetnek címeztünk. Szóval ez egy hivatalos dolog, ezért a formája is az volt. Ezután Anyu besétált a helyi Anyakönyvi Hivatalba és 3000 forintos illetékbélyeg segítségével ők felküldték az MTA-nak és innentől kezdve jött a feszült várakozás…(ezeket a lépéseket még Balin megtettem, megírtam a kérelmet (majd Anya szépen kijavította és visszaküldte), kinyomtattam, aláírtuk és DHL-lel (500.000 IDR) gyorsaságival feladtuk. A DHL szerint 4-5 nap alatt Magyarországra ér a levél, ráadásul interneten utánkövethető…ehelyett közel egy hét volt.)
A kérelemben külön kértem, hogy emailen értesítsenek. Az interneten talált információk szerint három-négy hét alatt megérkezik a válasz, de mivel mi novemberben adtuk be, némi sejtésem volt arról, hogy leghamarabb januárban érkezik majd meg az elbírálás, hiszen decemberben, Karácsony előtt még a légy sem zümmög. Ez így is volt. Miután a kiírt időpont vészesen közelgett, gondoltam azért jó lenne ha kapnék már valami választ, de semmi. Januárban a gugli segítségével megtaláltam a MTA Névtanácsának telefonszámát…felhívtam őket, de semmi válasz, később utánaolvastam, hogy csak kedden és csütörtökön várják a kérdezősködőket akkor is csak 10 és 14 óra között, szóval minden más napon és időpontban hiába hívtam őket. Ezután email címet kerestem és írtam nekik…egyszer, kétszer, majd harmadjára is…amire megérkezett a válasz. A nevet elbírálták januárban és úgy döntöttek, hogy nem engedélyezik, viszont kaptam egy kiskapu ötletet: ha az Apa (biztosan…haha) nem magyar állampolgár, ezért az Édesapa országának törvényeinek alapján megtörténhet a névadás. Ezután az Indonéz Nagykövetséggel is felvettem a kapcsolatot (hogy adjanak valami igazolást arról, hogy a Gareth név anyakönyvezhető Indonéziában), ott pedig azt a választ kaptam, hogy ők csak hagyományos indonéz nevekhez szoktak igazolást adni és talán választhatnánk valami hagyományos magyar nevet. Ekkora nagyon úgy tűnt a gyerek mégiscsak Pityu lesz (ez volt Apa második, magyaros alternatívája).
Utolsó lehetőségként mégiscsak felhívtam az Anyakönyvi Hivatalt (ahol a Kicsit anyakönyveztetni kívántuk) és azóta sem értem miért nem velük kezdtem első körben, mert ott végre tényleg megmondták a tutit. Mivel a Kicsi Apja külföldi állampolgár (a szülők vagy házasok, vagy van érvényes apasági nyilatkozat) elnevezhetjük Garethnek. Nem kell igazolás sehonnan, de még az MTA beleegyezése sem szükségeltetik, csak az érvényes házasság levél vagy az apasági nyilatkozat. Egy a fontos még: az apa ne legyen kettős állampolgár (vagyis indonéz és magyar is egyben), mert akkor bonyolódik a helyzet…ez azonban kizárt, mert Indonézia nem egyezik bele a kettős állampolgárságba, semmilyen 18. életévét betöltött személy esetében sem…és nem vagyok liliomtipró, Apa már nagykorú:D
Sir Gareth, avagy majdnem Pisti
Ez a novembertől húzódó sztori a kiírt időpont előtti héten, vagyis február elején mindjárt ki is világosodott…szóval a sok húhó semmiért után, halleluja, a kisfiunk minden hiszti, kérelem, igazolás és izgalom nélkül megkaphatta a Gareth keresztnevet:)
Sok hercehurca…így utólag visszagondolva nagyon vicces volt…igazából azóta sem tudok ezen kacagni…inkább bosszantó fotó: google
Kommentek