Szofia már 10 hónapos

Gyorsan telnek a napok és gyermekünk nemrégen töltötte be a tizedik hónapot:)

Éljük az átlagos 10 hónapos babások életét és Ő csak fejlődik rendületlenül, minden nap elkápráztat bennünket valami újjal, minden nap tanul valamit, minden nap tanulunk mi is valami újat…ilyen ez:)

Szofi baba 6 hónapos korában állt fel először kapaszkodva, azóta már sokat fejlődött, mászva  bárhova eljut a lakáson belül, ráadásul teszi ezt villámgyors sebességgel, csak úgy csattog a kis tenyere a járólapon. Folytatódik a rámolás időszaka (kapaszkodva lépegetve és ráadásul lábujjhegyen semmi sem lehetetlen), ami számára elérhető közelségben van megszerzi és ronggyá nyálazza. Így járt az okostelefonom is, ami már olyan sok alkalommal megúszta Szofi támadását, de egy szép napon nem vettük észre, ahogyan megszerezte…olyan csöndben van a gyerek…ez mindig felettébb gyanús…És tényleg, mert a mobiltelefonom nyállal való feltöltése nagy munka ám és sok koncentrációt is igénylő feladat, ezért nem is hangoskodott, csak melózott. Mindezt olyan keményen és szorgalmasan, hogy ettől a naptól kezdve nem lehetett feltölteni a telefonom akkumulátorát…szépen lassan elaludt szegény, amit csak a telefonszervízesek több napos megfeszített munkája volt képes újra működőképessé változtatni. A legújabb mutatványon már napok óta keményen dolgozik, lépkedni próbál…ebből hamarosan járás lesz:)

Szofia büszke tulajdonosa 4 darab fogacskának, és a fogzás bizony egy  igen kemény dolog. Mire kibújik egy azt hiszed most néhány napig nyugi lesz…de nem, mert ehelyett már dúródik is a következő, meg azután következő és így tovább…még szerencse, hogy az embernek csak limitált számban van foga, bár ez idősebb korban inkább sajnálatos tény:D

Nagyon szereti a gyümölcsöket a banán a kedvence, a mangót is nagy duzzogva megeszi, ezenkívül a húsokat is imádja, ebből is látszik, hogy a mi gyerekünk:D

Hajacskája is szépen növöget, már nem néz ki úgy mint egy hadba vonuló katona, de még mindig izzadós…ezt nem tőlem örökölte, ahogyan szerencsére a hajminőségét sem, mert erős szálú és dús a haja:S Szofia nagy rajongója a plüssjószágoknak, kezdünk elveszni a sok ‘állat’ között. Nemcsak a plüssöknek, az igazi állatoknak is nagyon tud örülni, lehet az kutya, macska, majom vagy mókus, mindegy csak szőrős legyen. Valószínű rájuk ugrana, ha hagynánk, hogy jól megdögönyözze őket.

Imád kirándulni, ha meglátja az újabban többnyire Apára szerelhető kengurut, boldogan kurjongat. Mindent szeretne felfedezni, lehetőség szerint a kábeleket, az elektromos dolgokat és persze a konnektort is. Ismeri a “nem szabad” kifejezést, ha meghallja, rázza a fejét, hogy nem, de azért tovább babrál a dolgokkal, egészen addig amíg valaki meg nem indul felé, ekkor villámgyorsan irányt vált és ártatlan arccal a padlóról tekintget a szülőkre, hogy Ő bizony még csak a közelében sem volt a tiltott dolgoknak vagy helyeknek:D

A gyermek több nyelvű…sokfélét hall otthon: magyart, indonézt, kínait, angolt…és a többnyelvűség már most megmutatkozik:) Az Apját Apucinak (magyar nyelven), míg engem indonéz nyelven ismer. Én vagyok Mama:) Ami külön szívet melengető élmény volt, hogy 8 hónaposan Má-nak, de most már Mamának szólít, szóval a gyermekünk első szava én vagyok és ez akárki akármit mond az egyik legcsodálatosabb dolog a Földön:) Apa ezzel szemben kicsit megszívta, mert az Apucit jóval nehezebb kimondani, úgyhogy az Ő nevére Szofi szájából még várnunk kell:)

Azonkívül, hogy kétségkívül  a mi gyermekünk a legokosabb, legszebb, legviccesebb és legaranyosabb kisded szerte a világon, ő mit sem sejtve erről a dologról, csak úgy éli a tíz hónapos babák vidám életét:)