Bali, here I come:)))

Szégyen, nem szégyen, de mielőtt találkoztam a párommal nem sok mindent tudtam Indonéziáról. Jó, igen tudtam, hogy létezik valahol jó messzire kis hazánktól meg szép, de nagyjából ennyi.
Szóval amikor elkezdtünk randizni Szofi baba indonéz Apukájával, (hogy ne égjek akkorát, ha mégis feljön témaként) megkérdeztem “legjobb barátomat” a guglit mit tud Indonéziáról, illetve elővettem a világtérképet is.

Baliról már többet hallottam…tudtam, hogy valami meseszerű Tündérsziget valahol Ázsiában, láttam róla útifilmet is valamelyik ismeretterjesztő csatornán. Emlékszem, egyszer egy ismerős mesélte, hogy ott töltötte a mézesheteit, rózsaszirmokkal díszített hitvesi ágyon, minden csöpögős romantikus dologgal, amit el tudtok képzelni (csak irígy vagyok;). Meg is fogalmazódott bennem, “milyen jó lenne eljutni oda…”, de akkor úgy nézett ki, hogy nemhogy a nászutamat, de még valószínűbb semennyi időt nem fogok ott eltölteni, hiszen messze van és drága is.

De szerencsére nem így lett, mert 2011-ben mégis eljutottam oda. Összespóroltam  a repjegy árát egy kis zsebpénzzel és már kint is voltam.

Rettentő büszkeséggel töltött el, hogy önerőből eljutottam egy idegen országba, repülővel, ráadásul úgy, hogy előtte még életemben nem ültem repülőn. Elsőre két átszállással és anélkül, hogy valami orbitális bénázásba torkollott volna az egész kaland. Mellesleg ez egy fantasztikus teljesítmény volt tőlem, mert sajnos hajlamos vagyok a végnélküli hülyeségre:).

Épségben és egészségben megérkeztem Jakartába, ahol a párom már várt a reptéren<3 Öröm és bódottá a köbön:D

Indonézia lightos körbeutazgatása után (Jáva, Szumátra, Lombok)  végül eljutottam Balira is.
Mit is mondhatnék…szerelem első látásra…beleszerettem a nyüzsgésbe, az építészetbe, a faragott ajtókba és bútorokba, a balinéz stílusú lakberendezésbe, tájakba, ételekbe, gyümölcsökbe, füstölő illatba és mindenbe, ami maga Bali.

Már akkor eldöntöttem, hogy ha törik vagy szakad, de egyszer ott fogok lakni:))) Ott minden megtalálható, ami a boldogsághoz és egy klassz nyaraláshoz kell és hát ki ne szeretne egy életen át nyaralni Balin? Akkoriban a megvalósítást nem igazán láttam át, az “ez mind szép és jó, de ezt te mégis hogyan gondoltad?” típusú kérdésekre csak annyit tudtam mondani, hogy “hát nem tudom, majd valahogy”…

A következő évben ismét eljutottam, aztán a tavalyi évben “technikai okok” miatt (Szofi baba úgy döntött, hogy családunk tagja lesz) elmaradt az utazgatás Indonéziába. Azonban idén úgy alakult, hogy kiköltözünk az Istenek szigetére, Balira:)